A legtöbb bor olyan, amilyen az alapanyaga. A szőlő megfelelő érettsége határozza meg az ízt és a harmóniát. Ez pedig érvényes a kadarka esetében is, ahol a termesztési terület, szintén befolyásoló tényező lehet. A legtöbb gyümölcs többféle területen megterem, de az ott található életfeltételek és tápláló talajok nagy kihatással vannak a termésre.

A kadarka esetében a tőke, még az igazán homokos területeken is gyors és erőteljes növekedésű. Ez köszönhető a rendkívül jó szárazságtűrő képességének és nagy igénytelenségének. A sötétzöld levelei csak úgy nyelik a tápláló napfényt, amit aztán átalakítanak és a terméshez szükséges energiaennyiséget pótolják belőle. A megfelelő körülmények között növekvő fürtök színe kékesfekete, kivéve ahol árnyékosabb, mert azon a részen inkább zöldesbe hajlanak.

A kadarka egy későn érő szőlőfajta, de rothadásra való hajlama és fagyérzékenysége miatt, sok esetben már szeptemberben leszüretelik. A belőle készült borok, a jó érés esetén kimondottan fűszeres ízűek, de amennyiben soványabb (homokos) talajokon termenek, úgynevezett vékonyabb italok készíthetőek belőle.